Esküvőm lesz, vőféllyel vagy nélküle?

Minden pár számára fontos dilemma, hogy a „nagy napjuk” levezényléséhez kérjenek e külső segítséget, vagy oldják meg maguk, illetve családi, baráti szervezéssel a ceremóniák és a lakodalom levezénylését. Külső segítségként kerül szóba a vőfély vagy ceremónia mester felkérése. Természetesen ez plusz költséget jelent az amúgy sem elhanyagolható esküvői kiadásokhoz. De hosszú vőfélyi pályafutásomra visszatekintve még egy pár sem mondta azt a lakodalmuk után, hogy ha újra kezdenék, akkor vőfély nélkül csinálnák végig a lakodalmukat.

De ki is az a vőfély?

„Régi szokás vőfélyt hívni a lakodalomba. Régebben a család barátja vagy rokona vállalta ezt a megtisztelő szerepet. Sőt nem volt ritka még egy-két évtizeddel ezelőtt sem, hogy a lakodalomba nem egy, hanem több vőfélyt is meghívtak. Ma már feledésbe merült az, hogy barátot kérjenek fel erre a szerepre. Inkább hivatásos vőfélyt hívnak a lakodalmakba, akik felkészülve a "megmérettetésre", pontosan és szépen levezénylik a lakodalmat.

 A vőfély a "menyasszonyos" háznál először kikéri a menyasszonyt a szülőktől a leendő férje számára. Eztán elbúcsúztatja a családtagoktól (apa, anya, testvér, nagyszülő, násznagy). Mindezt régi rigmusokkal.

A lakodalomban a különböző fogások előtt kis versikével szórakoztatja a már éhes násznépet. Ezenkívül tréfás játékokat csinál, illetve csináltat a vendégekkel és az ifjú párral. Általában éjfélkor a gyertyafénykeringő és a menyasszonytánc következik. Ekkor az ifjú pár megkapja az ajándékait a násznéptől, amit szintén a vőfély vezényel le.

A vőfély elengedhetetlen kellékei a bokrétás kalap és a szalagokkal feldíszített vőfélybot.

Ma már egyre több a modern vőfély, aki a násznép tájékoztatását, mozgatását, animálását és szórakoztatását helyezi előtérbe a sok vers és népszokás helyett. Sokan vőfély helyett ceremóniamestert fogadnak, aki öltönyben jelenik meg és nem mond verset.” 

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Vőfély

Miért hívjunk vőfélyt?

Egy jól felkészült vőfély nem csak az ifjú pár válláról tudja levenni a szervezés, rendezés terhét, de képes gondoskodni a jó hangulatról. Ügyel, hogy az előzetes személyes találkozón megbeszéltek szerint mindig a megfelelő időben érjen a násznép és az ifjú pár a különböző ceremóniák helyszínére. Illetve képes koordinálni a különböző szolgáltatók (fotós, videós, zenekar, étterem) munkáját, hogy minden a fiatalok elképzelése, illetve tervei szerint alakuljon. De fontos, hogy a vőfély tisztában legyen vele, hogy a lakodalom nem róla szól, nem neki kell a középpontba lennie, hanem munkájával hozzá kell járulnia, hogy az ifjú pár „nagy napja csak az örömről szóljon”!

Véleményem szerint játékra két esetben van szükség egy lakodalomban:

• Ha a zenekar a lelkét is kiteszi, de a vendégeket a különböző stílusú számokkal sem tudja az asztaltól felállítani.
• Ha a zenekar szünetet tart. Régen, még az én gyermekkoromban is az idősebbek ilyenkor szoktak nótázni, mára sajnos ez a szép szokás kikopott a gyakorlatból.

Számomra fontos, hogy ne csak az ifjú pár szerepeljen ezekbe a játékokban, hanem vonjuk be a vendégeket is.

Már kicsi gyermekkoromba mondtam verset a rokoni esküvők során a menyecsketánc előtt. A mai napig ezt a verset mondom. Illetve a következő lökést a fertőhomoki néptáncos múltam során kaptam. Az ott eltöltött évek során volt szerencsém pár horvátországi fesztiválon is részt vennem, illetve pár éjszakai szórakozóhelyet is meglátogattunk. Mélyen megérintett, hogy az ottani fiataloknak nem ciki hajnali 2-3 óra körül horvát népzenére tombolniuk.

A szomszédos Ausztriában a mai napig nem égő felvenni a dirndli-t és a tiroli nadrágot. Itthon pedig ha valaki felvenne egy díszmagyart jobb esetben azt hinnék jelmezbálba megy, vagy kinevetnék érte. A lakodalmi folklór körben is van egy sor hagyomány, ami lassan a feledés homályába vész, pedig egy nemzet a hagyományaiban él tovább! Az 1856.-ik évre megjelent „István bácsi naptára” jól jegyzi meg az 55.-ik oldalon, hogy.: „Ki a népnél a rossz szokásokat elnyomja, előmenetelének fő gátját rombolja el; s ki jó szokásokat hoz divatba, a közösségnek kettős jótevője, mert szunnyadozásából életre serkentve, azt egyszersmind iránnyal és éltető szellemmel látja el.” És remélem, hogy munkámmal ehhez én is hozzá tudok járulni, még ha csak kis mértékben is! De tegyenek próbára! Kérjenek fel az esküvőjük levezénylésére, és akkor kiderül, hogy mennyire igaz az itt leírt minden szó!

Sok boldogságot és sírig tartó szeretetet kívánok mindenkinek!

Horváth János, Janó vőfély, Fertőd